PORTUGÁL IZZÁS
2012 július 18. | Szerző: volgyessy
“…miközben az utcákat lágy hólepedő borította, engem egy portugál fickó szabadított meg épp a ruhaneműimtől szenvedélyesen.”
F
|
élretettük a poharakat, fogtunk egy taxit, s pár perccel később már a szálloda szobájában álltam remegő térdekkel.
Normál körülmények között otthonosan mozogtam volna a céda bőrében, valami miatt most mégis zavarban voltam. Túlságosan féltem attól, hogy végérvényesen benne ragadok a könnyen kapható, magyar bártáncosnő szerepében – ezt pedig nem akartam.
Csak álltam ott az ágy lábánál, sálban, kesztyűben, téli kabátban, s egyszerűen nem tudtam, mit tegyek.
Carlos törte meg a csendet, majd odalépett hozzám és csókolni kezdett. Lassan vetkőztetett.
Az utcáról beszűrődő lámpa fénye sejtelmes félhomályba vonta a szobát. Kint béke honolt, s miközben az utcákat lágy hólepedő borította, engem egy portugál fickó szabadított meg épp a ruhaneműimtől szenvedélyesen.
A fehérneműt rajtam hagyta. Az ágyra döntött.
Beástuk magunkat a paplanok alá, mintha csak egy sátor óvó magányát kerestük volna a hófehér lepedőn ölelkezve.
Csókolt, simogatott, kényeztetett, majd mire feleszmélve zavaromból én is utat követeltem volna az inge szövete alá, könnyed lezserséggel felugrott az ágyból és előttem állva, hirtelen mozdulatokkal ledobálta magáról a ruháit.
Ekkor láttam meg először őt úgy, ahogy az égiek teremtették, s hát mit ne mondjak, a teste sem épp abba a kategória tartozott, melyhez addig a napig szokva voltam.
Carlos kissé pocakos testét bozontos mellkas tette hivalkodóvá, ám két összepréselt bucinál is laposabb fenekéről még a dús és sötét hajkoronája sem tudta elterelni a figyelmemet. Mégis, ahogy hozzám ért, ahogy a fülembe búgott azzal a mély és maszkulin hangszínén, utánozhatatlanul szexi hatást keltett. A farka pedig nemes egyszerűséggel ideális volt, mint méretre, mint használati technikáját illetően. Elégedett voltam.
Carlos figyelmes és gyengéd szeretőnek bizonyult, minden szempontból. Kifejezetten élveztem vele a szexet. Nem is egyszer…
Azt is mondhatnánk, hogy vele az első pillanattól fogva szeretkeztem, ennek ténye pedig mélyen megdöbbentett.
Örömöt jelentett mellette lenni, összeölelkezve a paplan puha ráncai közé bújva, a mély, meleg szempárt magamon érezni. Végtelenül élveztem a vele töltött időt. A forró bőrét az enyémhez érve tudni, miközben arcom a bozontos szőrzetbe fúrtam a mellkasán… Jó érzés fogott el, egy kicsit túl jó is, mely pedig hullámokban járta át a bensőmet.
Félelmetes volt a felismerés, ám Carlos olyan férfinek bizonyult, akibe akár bele is tudnék szeretni….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: